FONTOS: a cikkben található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi konzultációt. Panaszaival, tüneteivel és kérdéseivel minden esetben forduljon kezelőorvosához, aki személyre szabott tanácsot és megfelelő ellátást tud nyújtani.
A magas vérnyomás (hipertónia) a felnőtt lakosság közel felét érintő probléma. Az esetek többségében egyéb, jól azonosítható ok nélkül jelentkezik, azonban 10-ből kb. 1 esetben egyéb betegség pl. hormonális probléma áll a háttérben. Ezeknek az eseteknek fontos a felismerése, mivel a kezelés a hagyományos magas vérnyomástól eltérő lehet, és akár teljes gyógyulást is hozhat. A vérnyomásprobléma esetleges hormonális okainak feltérképezése különösen indokolt lehet az alább tárgyalt gyanújelek esetén.
A vérnyomás jellemzői
Hormonális-, vagy egyéb betegségre utalhat, ha a vérnyomásprobléma fiatal életkorban – jellemzően 35 év alatt – jelenik meg. Külön csoportot képez a családi halmozódást mutató, fiatalkorban kezdődő hipertónia, amely akár genetikai betegségre is utalhat. Hormonális kivizsgálás javasolt akkor is, ha a vérnyomás nehezen beállítható, vagy a gyógyszeres kezelésre nem reagál kellő mértékben. Ennek szakmai definíciója; ha a vérnyomás nem állítható be három egyidejűleg szedett gyógyszerrel, melyek közül egy mindenképp vízhajtó kell legyen. Gyanús ha a vérnyomásprobléma hirtelen alakul ki vagy gyorsan romlik. Bár a vérnyomásérték a nap folyamán mindenkinél ingadozik, szintén gyanút kelt, ha a vérnyomás nagy kilengéseket mutat, az emelkedés rohamokban jelentkezik, és ehhez ismétlődő rosszullétek társulnak.
Egyéb kísérő tünetek
A hormonális eredetű magas vérnyomás leggyakoribb oka a Conn szindróma, mely a mellékvese túlműködésének egyik formája. Erre a betegségre utalhat, ha a vérnyomásproblémák mellett laborvizsgálattal ismételten alacsonyabb káliumszinteket találunk. Fontos ugyanakkor, hogy a káliumszint a betegek kevesebb, mint felében alacsony csak, ezért a normális káliumszint tehát nem zárja ki ezt a betegséget.
A gyakori betegségek közé tartoznak még a pajzsmirigy működészavarai. Alulműködésben gyakran a diasztolés vérnyomás (második vagy „per” érték) emelkedett, tipikus kísérőtünetek lehetnek a fáradékonyság, hidegintolerancia vagy testsúlynövekedés. Pajzsmirigy túlműködésben a magas vérnyomáshoz rendszerint magasabb pulzus is társul. Gyakori tünetek az idegesség, fogyás, kézremegés és alvászavarok.
Két kevésbé gyakori mellékvesebetegségre is érdemes gondolnunk. Az első a phaeochromocytoma, melyre visszatérő rohamszerűen, szívdobogással, izzadással, elsápadással és fejfájással kísért vérnyomáskiugrások hívhatják fel a figyemet. A második a Cushing szindróma, melyben gyakori kísérő tünet lehet az elhízás, a vércukorproblémák és menstruációs zavarok. Ebben a betegségben ritkábban izomgyengeség és csonttörések is jelentkeznek.
Kísérő tünetek hiányában is indokolt endokrinológiai kivizsgálás, ha magas vérnyomással kezelt páciensnél egyéb okból készült képalkotón (ultrahang, CT, MR) pajzsmirigy-, mellékvese-, esetleg agyalapi mirigy elváltozás igazolódik.
Mi történik a kivizsgálás során
Az endokrinológiai kivizsgálás részletes kikérdezéssel, az eddigi leletek áttekintésével és fizikális vizsgálattal kezdődik. Ezek alapján állapítjuk meg a további vizsgálatok menetét. Következő lépésben vérből és/vagy vizeletből végzünk hormonvizsgálatokat. Ezek kóros eredménye esetén pedig jellemzően valamilyen képalkotó következik. Pajzsmirigybetegség gyanúja esetén leggyakrabban ultrahangot, mellékvesebetegség esetén CT-t, agyalapi mirigy működészavar esetén MR-t kérünk.
A fenti részletes eredmények birtokában születik diagnózis, melynek birtokában egyeztetjük a pácienssel a személyre szabott kezelési tervet.